Veterán bloggerek kérdőíve

Hei!

Amíg a szállodás "élménybeszámolómon" nyammogok, úgy gondoltam, hozok nektek egy friss intejút szerény személyemmel. Leah blogján olvastam a kérdőívet, és effektíve ő hívott ki erre a játékra, szóval íme.
Tavaly már kitöltöttem egy nagyon hasonló kérdéssort, de talán ebben is vannak még számotokra érdekességek.

 1. Hány éve blogolsz?

2013-ban nyitottam meg az első blogomat a blog.hu-n, de ezt egyhamar átköltöztettem a blogspotra, mivel láttam, hogy a blogos közegben akkoriban a többség ezt használta. Továbbá, a designt is szebben meg lehetett csinálni. Na nem, mintha annyira értettem hozzá, de azóta szerencsére itt van nekem Leah. Az a blog a Tükröm, tükröm előzménytörténetét írta le. 2014-ben két gimis barátnőmmel nyitottunk egy kritikaíró blogot, aminek viszonylag nagy olvasottsága és forgalma volt, de nagyjából azóta, hogy leérettségiztünk, nem volt időnk foglalkozni vele, ezért ott árválkodik a blogspot szerverén valahol. Szintén ugyanabban az évben nyitottam meg a jelenlegi Masniországhoz hasonló személyes blogomat és a Tükröm, tükrömet is elkezdtem, igaz, más néven. (Ninát sem Ninának hívták még abban a változatban.)

2. Tartottál valaha hosszabb szünetet a blogolásban?

Igen, mégpedig 2015-2017 között. 2015-ben mindhárom saját blogomat bezártam és töröltem egy kellemetlen incidens miatt. 

3. Mindig ugyanezt a nevet használtad?

Nem, és pont ebből eredt az incidens is... Szerintem ezt már valahol korábban írtam, de mivel a valódi keresztnevem elég ritka, én pedig azon a néven blogoltam, nos, nem kellett nagy nyomozás, mire a volt iskolámban valaki megtalálta a blogot. Akkor nevet változtattam, azon folytattam a tevékenységemet a kritikaíró blogban. 2017-ben, amikor pedig megnyitottam a Masniországot, már a jelenlegi nevemet, Stine Larsent használtam. Nyár elején egyébként elkapott egy hullám, hogy a korábbi norvégbarát imidzsemet lecseréljem inkább svédre, ezzel együtt pedig válasszak magamnak egy svéd nevet, de ezt az ötletet végül elvetettem.

4. Mindig ugyanezen a címen blogoltál?

A bezárások-visszatérések miatt természetesen nem, hiszen az is volt a célom, hogy elfelejtsenek, ezért mindig valami teljesen más nevet adtam a blogoknak. Az egyetlen, amit sajnálok, az a 2014-15-ben működött személyes blogom neve. Szerintem azt sikerült nagyon frappánsan elnevezni, de mivel az elnevezés poénja a keresztnevemen alapszik, ezért nem élesztettem fel ezt a címet.

5. Változott az évek során a blogod témája?

Technikailag nem, hiszen továbbra is Alexander Rybak nemlétező feleségének és gyermekeinek életét kuszálom össze egyre jobban. Emellett pedig itt, a személyes blogon olvashatjátok az agymenéseimet, igaz, nem olyan gyakran új tartalommal, mint ahogyan azt szeretném.

6. Milyen eszközöket használtál régen és milyeneket most a blogoláshoz?

Régen anyukám laptopját, illetve az asztali számítógépünket használtam (ha épp nem volt senki itthon, mert az a nappaliban van elhelyezve), és meredekebb időkben még a Samsung Galaxy Minimet és iPhone 3GS-emet. Ma ez leszűkült a saját laptopomra és egy lila színű füzetre, ahová a Tükröm, tükrömhöz szükséges feljegyzéseket írom le.

7. Vannak olyan olvasóid, akik a kezdetektől követik a munkásságodat?

Jobban végiggondolva, talán Vivienn J. az egyetlen, aki tényleg 2013 óta követi a bloggeres tevékenységemet. (Egyébként én voltam az egyik, aki annak idején rábeszélte, hogy ő is kezdjen el blogolni.)

8. Vannak bloggerek, akikkel már személyesebb kapcsolatot is kialakítottál?

Akivel bloggeres berkekből a legszorosabb kapcsolatot kialakítottam, az Leah. Már 2014 óta ismerjük egymást, de úgy igazán, napi (óránkénti?) szintű szorosra csak tavaly vált a barátságunk. Nagyon örülök, hogy egymás életének a részesei vagyunk: ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy hol agypusztító hülyéskedéssel, hol pedig értelmes tanácsokkal próbáljuk átsegíteni egymást a nehézségeken.

9. Megváltozott a környezeted hozzáállása a blogoláshoz, a te blogodhoz?

Jelenleg minden erőmmel azon vagyok, hogy a környezetem NE tudja, hogy blogolok, szóval a válasz az, hogy nem tudom. Néhány közelebbi barátom tudja a blogom linkjét és szívesen olvassa a kiakadásaimat, de nem tudom, a hozzáállásuk alapvetően milyen ehhez az egészhez. A fentebb már említett, és a 12. kérdésnél részletezett incidens miatt fontos számomra, hogy ne legyek felismerhető, ezért fényképet sem osztok meg soha magamról itt.

10. Szerinted miben fejlődtél leginkább a blogolás tekintetében?

Ha szabad ezt mondanom, akkor talán szókincsben, fogalmazásmódban és központozásban. (De ez lehet, hogy csak azért van, mert a munkámból kifolyólag sokat dolgozom szövegekkel, igényes fogalmazási módok megtalálásával és szövegek írásával.)

11. Akadt-e az életedben olyan lehetőség, amihez azért jutottál hozzá, mert blogolsz?

Szerintem ide sorolnám ismét a munkámat. Az egyetemen sok felesleges kört megspóroltam, mivel volt tapasztalatom hosszabb lélegzetvételű szövegek megfogalmazásában.

12. Van olyan téma, amiről megbántad, hogy írtál?

Na, akkor térjünk rá röviden erre az incidensre. Az előző személyes blogomon is volt egy bejegyzésem a kempinges sztorijaimról, és abban megemlítettem valakit, aki ott diákmunkás kollégám volt. Nem írtam róla trágár dolgot, de kedvesnek sem mondható az, amit írtam róla. Kicsit eltúlozva írtam le róla a nem éppen jó véleményemet, ezt pedig megtalálta a barátnője, aki olvasóm volt, és egyébként régebben jó barátnőm is. Hát, ez nem volt túl okos dolog. Hamar híre ment a suliban a blogbejegyzésnek, én pedig annyira megijedtem, hogy amikor visszajutott hozzám a hír, hogy a srác és a "barátnőm" osztálya a bejegyzéseimen röhög, azonnal letöröltem az összes blogomat, hogy eltűnjek a Bloggerről. 

A kérdésre válaszolva viszont, nem azt bántam meg, amit írtam, hanem azt, ahogyan.

13. Mi az, amit ma már másképp csinálnál a blogodon/blogoddal, mint régen?

Kevesebb ismerőssel megosztani a blog linkjét, hogy a fenti eseteket elkerüljük. Manapság már nagyobb figyelmet fordítok arra, hogy ha a valódi életemről osztok meg történeteket.

Sokszor elgondolkodtam azon is, hogy mit kellett volna máshogy csinálnom: vajon tényleg le kellett-e volna törölni minden blogomat, vagy elég lett csak volna a bejegyzést? Sajnálom, hogy annak a szövege már nincsen meg, mivel a régi gépemen adatvesztés történt. Szívesen kiraknám újra, kicsit kozmetikázva, immár álnéven.

14. Melyik a valaha megírt kedvenc blogbejegyzésed?

Masniországból talán a Számolj a demokráciáért, vagy a Védetlenségi igazolványom. A Tükröm, tükröm esetében pedig még kicsit sokat kell várni ahhoz, hogy a kedvenc részem kikerüljön a blogra, de azt annyira szeretem, hogy már megírtam előre Wordben.

15. Kaptál valaha olyan kritikát, ami miatt lényegesen megváltoztattál valamit a blogoddal kapcsolatban?

Amikor a Best of Wattpad HUN 2021. januári-februári fordulóján Fanfiction kategóriában 3. helyezést értem el a Tükröm, tükrömmel, kaptam egy nagyon részletes és informatív kritikát, amit néha azóta is átolvasok, mielőtt kitennék egy-egy részt.

16. Szerinted mennyi ideig fogsz még blogolni?

Ez egy olyan jó kérdés, hogy még magam sem tudom rá a választ. Szeretném Nina életének azt a szakaszát, amit elkezdtem kibontani, tisztességgel lezárni itt, de kiderül majd, ebből mi valósul majd meg. Valószínűleg addig fogok blogolni, amíg kedvem és elegendő időm is van hozzá. Tudom, mindenkinek arra van ideje, amire akar szakítani, bla bla bla...

17. Mit gondolsz, mennyire sikerült az évek alatt a blogodon közvetíteni önmagadat, a személyiségedet?

Ez a másik nagyon jó kérdés, amit nem tudok megválaszolni értelmesen. Szerintem ezt talán azok tudják objektívebben megítélni, akik ismernek a való életben is. A személyes blogjaimon azonban egész jól sikerült önmagamat adnom, megítélésem szerint.

18. Fogalmazd meg, mit jelent számodra a blogolás és a saját blogod!

Számomra az írás mindig az önkifejezés egy módja. Hol azt fejezem ki vele, hogy némi távolságból milyen érzések kavarognak bennem, hol azt, hogy titokban milyen életről álmodnék. A blog egy olyan hely, ahol egyszerre bújhatok el a világ elől és mutathatom meg magamat.

19. Írj egy dolgot, ami szerinted igazán egyedi a blogodban, és kiemeli azt a tömegből!

Ha a Tükröm, tükrömet vesszük, szerintem nem sok olyan magyar nyelvű blog van, amely ennyire skandináv orientáltságú, mind a történések, mind a szereplők élete terén. Masniországban pedig igyekszem azt a szarkasztikus Stinét hozni, aki a mindennapokban nem mindig mondhatja ki azokat a zárójeles, áthúzott megjegyzéseket hangosan.

Remélem, nem volt számotokra unalmas ez a pár válasz, és új információkhoz juthattatok Stine sötét múltjáról. Ha van kedvetek, Ti is töltsétek ki a kérdőívet!

Stine Larsen