Zárás

Kedves Olvasóim!

Ezúton szeretném Veletek megosztani a hírt, hogy a blog írását a mai nappal felfüggesztem. Új bejegyzések már nem fognak érkezni, a régiek viszont továbbra is elérhetőek lesznek.

Ahogy tapasztaltátok, már egy ideje nem is írtam ide, aminek elég komplex okai voltak. Úgy érzem, életemnek egyik fordulópontjához érkeztem, ahol bizonyos dolgokat el kell engednem, továbbá munkám jellegéből adódóan nem oszthatom itt meg legbelsőbb gondolataimat. (LOL, ez úgy hangzik, mintha valami rettentő fontos beosztásban lennék a titkosszolgálatnál, vagy minimum kiemelt közszereplő lennék.) És azt gondolom, ha van egy gát, legyen az belső vagy külső, amitől nem lehetek elég őszinte Veletek, akkor nincsen értelme fenntartani a blogot.

Remélem, megértitek a döntésemet, és találkozunk még a Tükröm, tükröm oldalán, amikor ismét megjön az indíttatás, hogy publikáljak Nina kalandjairól.

Puss och kram!

Stine Larsen

Szilveszter, vagy amit akartok

 Hei!

Ismét arra készül a világ jelentős része, hogy megünnepelje a tényt, hogy a Föld tett egy kört a Nap körül. Sőt, vannak, akik már most, a mi helyi időnk szerint 15:30-kor is tudnak nyilatkozni arról, 2022 is ugyanolyan rossz év-e, mint amilyen 2021 volt általánosságban.

Én azonban most nem erről szeretnék írni; szóval, aki esetleg azért kattintott a linkre, mert valamiféle évértékelőt szeretett volna olvasni tőlem, annak rossz hírem van. Olyan sok minden történt velem 2021-ben, hogy nehéz lenne érdemben, egy összeszedett bejegyzésben írnom erről. Így hát továbbra is türelmeteket kérem, míg rendezem a soraimat, és igyekszem majd tematikus módon feldolgozni a történteket. (Az idegenforgalmas bejegyzés második részéről nem feledkeztem el, de még szerkesztés alatt áll. Nem szeretnék kihagyni semmi fontosat, de időbe telik felidézni és logikus módon összeszerkeszteni több nyár vendéges sztorijait.)

Nos, most, hogy egy bekezdést elpazaroltam arra, miről nem fogok írni, ideje lenne rátérnem a tárgyra. Vagyis a szilveszterre.

Erős lélek - az idegenforgalomról dióhéjban I.

Hei!

Olyan régen hoztam igazi, tartalommal teli bejegyzést, hogy már el is felejtettem, norvégul szoktam beköszönni egy-egy ilyen szösszenet elején. Unnskyld meg.

Aki ismer, tudja, hogy nyári munkaként gyakran orientálódom az idegenforgalom felé. Voltam már gyógyfürdőben pénztáros, kempingben recepciós, mielőtt bekerültem volna a legutóbbi, ill. jelenlegi nyári munkahelyemre. Összesen öt nyarat dolgoztam végig idegenforgalomban 2014 és 2020 között; egy évet családi okok miatt hagytam ki, a tavalyit pedig nem számolom bele, mert ott csak egy hónapot töltöttem a szállodában. Éppen ebben a hónapban zárom le a hatodik nyarat, így ennyi év alatt a különböző tapasztalatok mellett azért összegyűlt néhány sztori is, melyek közül néhányat el is mesélnék ebben a terápia-jellegű bejegyzésben. Úgyhogy készüljetek, dőljetek hátra, készítsétek be a popcornt, mert ez hosszú lesz.

-15

 Sziasztok!

 Hűha, nagyon csúnyán elhanyagoltam ezt a blogot az elmúlt (ki sem merem már számolni, mennyi) idő alatt. Ami kevés időm volt a blogolásra, azt inkább a történetes blogomba öltem, amit ide kattintva érhettek el. Szintén nem volt még lehetőségem arra, hogy megköszönjem Leah Hope Eastbrooknak a csodálatos designátalakítást, amely során a lilából a pinkes-rózsaszínű irányba mehettünk át. Remélem, hogy Nektek is legalább annyira tetszik, mint nekem! ♥

Viszont nem is szaporítanám tovább a szót. Talán a címből még nem igazán lehet következtetni arra, miről fogok most írni Nektek, azonban úgy gondoltam, talán most itt az ideje ennek is. Lehet, hogy azok, akik a való életben is ismernek, tudják, hogy az elmúlt egy évben egészen pontosan 15 kg-t fogytam. Igen, tudom, hogy ez nem túl kattintásvadász dolog, nem fog kijönni hozzám a Tények és a Fókusz, hogy beszámoljon a "szenzációs fogyásról", de számomra akkor is egy jelentős változásról beszélünk. Már nagyon hosszú ideje érlelődött bennem, hogy kicsit hosszabban írok erről, hogy talán néhányan okulni tudjanak belőle, vagy esetleg csak inspiráció lehessen a történet. (Fényképet nem szeretnék feltölteni, mivel nem szeretném, hogy felismerhető legyek, úgyhogy sajnos enélkül kell elhinnetek Nekem ezt a változást.)

Løgner om til sannhet #1 - Hazugságból igazság

Hei-hei!

Ahogyan azt mindenki észrevette, az előző bejegyzéssel ellentétben nem jelentkeztem semmiféle "életképpel", sem egyéb életjellel. Ezért nem állok neki elnézést kérni, mert minek - nem ez a fontos most.

De úgy érzem, indoklással tartozom Nektek. Ennek kereteit igyekszem a közeljövőben az új bejegyzéssorozatom címével megteremteni. Ahogy a címben is látjátok, egy többrészes, önostorozó önreflektáló, elmúlt egy évemet távlatból fröcsögősen ábrázoló sorozat lesz. Egyelőre csak 2 rész közzététele van tervben, de amint halad előre az idő, lesznek további hasonló témájú blogposztok.

(A bejegyzés címét természetesen egy norvég dal egyik sora ihlette, akit érdekel, ide kattintva hallgathatja meg, s ha az is érdekel, mit krákog a néni, itt elolvashatjátok a dalszöveg angol nyelvű fordítását.)